Étkezz Ésszel!

Étkezz Ésszel!
Készült: Kézzel & Szeretettel

glutén és a hozzátáplálás

Zsombi és az alma

Mai témám a glutén és hozzátáplálás. Rég írtam már Zsombiról, pedig van bőven mesélnivalóm! Továbbra is nagyon jól vagyunk. Kicsit lelassult a gyarapodása, most (csak!) 8000 g volt az 5. hónapos vizsgálaton. Nagyon szépen fejlődik, rengeteg örömet okoz nekünk. Forog, kúszik, hempereg, kuncog, gőgicsél egész nap. Lenyűgöző az a folyamatos, csillapíthatatlan kíváncsiság, amivel a világ felé fordul.

Zsombival sokat mókázunk, sétálunk, táncolunk, így kevesebb időm jut minden másra, de nem bánom, ezeket az élményeket megélni a legfontosabb most. Jóval kevesebb időm van így a főzésre, ezért egyre több kreativitás szükséges ahhoz, hogy minden nap legyen valami egészséges harapnivaló. Előfordul, hogy csak este eszem főtt ételt, napközben csak csipegetek. Gondoltam, hogy elkezdem Zsombit hozzátáplálni, mert annyira érdeklődött az ételünk iránt. Ha megkínálom, és tetszik neki, lehet, hogy nekem is könnyebb lesz, ha nem csak belőlem táplálkozik.

Sokat keresgéltem és olvasgattam, nemcsak baba, glutén és hozzátáplálás témában, hanem az emberi emésztőrendszer fejlődéséről is. Nagyon ellentmondásosak a hozzáférhető információk! A hivatalos álláspont szerint, almával és gyümölcsökkel kellene, hogy kezdjük, és burgonyával, sütőtökkel, répával, körtével folytatnunk. A paleo szemlélet szerint nem érdemes gyümölcsökkel kezdeni, mert pl. az amiláz enzim (a nyálban és a hasnyálban van), ami képes elkezdeni lebontani a keményítőket és az összetett szénhidrátokat, csak 16 hónapos kortól termelődik. Az anyatej összetételéből kiindulva fehérjéket zsírral ajánl először, és a szénhidrátokat folyamatosan vezeti be. De zöldségeket már az elejétől kezdve ajánl ez a módszer is.

Sok ellentétes véleményt olvastam az igény szerinti és a hagyományos (pépező) hozzátáplálásról is. A BLW (igény szerinti hozzátáplálás) hívei szerint a gyerekek szívesebben veszik a többféle és darabos ételt, amikből maguk válogathatnak és így ismerkedhetnek az ízekkel, színekkel és állagokkal, mintha egy kanállal pép formájában diktálnánk beléjük az ételeket. Pépesítve mindennek ugyanolyan az állaga, és gyorsabban lehet enni, mint a darabos ételeket. Az is igaz, hogy fog nélkül még nem lehet rágni, tehát amíg a gyermeknek nincs foga, a péppel egyszerűbb etetni. A sok infó után én úgy döntöttem, hogy cukros gyümölcsöket nem fogok adni neki, de egy savanyú, Idared almát megpróbálok neki minden formában adni. 5 napig kapta. Első nap csak lereszeltem, és csak a levét és egy kevés pépet adtam neki 3-4 kanállal. 2. napon egy etetőhálóba tettem neki 1 kis darabot, nagyon lelkesen befalatozta kb. fél óra alatt. 3. napon kirándulni voltunk, és amikor elővettem magamnak egy almát, Zsombi nagyon megörült és máris kezdett „csócsálni”, így adtam neki – szintén etetőhálóból – egy keveset. 4. napon sült almát kapott, jóval többet, mint addig: 2-szer is megtöltöttük az etetőhálót, és maradéktalanul eltüntette. Az 5. napon kapta a legtöbbet, lereszelve a pépből. A kanalat kivette a kezemből, és nem vette szívesen, hogy a szájába dugdosom. Mondhatnám úgyis, hogy nem rendeltetésszerűen használta, de persze, nem is vártam el, hogy eredményre jussunk, örültem, hogy élvezi az „evést”. Játéknak fogjuk fel az egészet!
Ami viszont elrontotta a kis játékunkat, az Zsombi állapota volt. Sokkal nyűgösebb volt ez alatt az 5 nap alatt, nehezen, szinte emésztetlenül távozott az alma. Szegénykém fel volt puffadva, elkedvtelenedett, sokat sírt, és az éjszaka is többször felébredt. A szoptatás sem ment tovább zavartalanul, mert kevesebbeket szopizott egyszerre, ezért éjszaka is többször fel kellett kelnünk. Úgy döntöttem az 5. nap után, hogy kicsit pihentetem a hozzátáplálás kérdéskört, és 1 nap után visszakaptam a mosolygós kisfiam.

Azt a következtetést vontam le, hogy még éretlen az emésztőrendszere, ezért érdemes még várni 3-4 hetet 6 hónapos koráig, és utána folytatni, de semmiképpen sem almával, hanem zöldségekkel és husival. Arra gondoltam, hogy anyatejben párolt répát és sütőtököt adok neki elsőre, aztán pedig főzök egy gyenge csirkehúslevest (mellből és lábakból), és abból odaadom neki a zöldségeket és a husit is pépesítve, ha még nem lesz fogacskája. Az biztos, hogy figyelem a reakcióját, és azt a módszert fogom választani, ami neki a legjobb!

A hivatalos álláspont szerint attól tanul meg emészteni, ha adok neki mindent. Az a félelmem, hogyha csak részlegesen emészti meg az ételeket, és még nem zárt a bélrendszere, akkor káros immunfolyamatokat indíthatok be, hiszen minden szűrés nélkül kerülhet a véráramba.

A glutén. Glutént már 7 hónapos kora előtt ajánlott adni. Pedig a glutén miért is kell? Milyen olyan pozitív hatása van, amiért fogyasztjuk? Semmilyen! Azért kell hozzátáplálni, mert elkerülhetetlen a mai világban, hogy valaki ne tömje meg vele a gyereket előbb-utóbb, és ha nem táplálom hozzá, akkor nem fogja tolerálni. És akkor mi is van, ha a mérgeket nem fogja tolerálni? Hát ez tök normális reakció! Miért kéne elnyomnom? Az emberek nagy része a gluténfogyasztást és a gyermekkort elválaszthatatlannak tartja. Ezt a kérdést sokan intézték már hozzám, amikor a nézeteimről beszéltem: „És akkor nem hagyod Zsombinak, hogy legyen gyerekkora? Nem ehet majd a többiekkel?” Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem gondolom, hogy ez akkora sokk a gyereknek, mint a folyamatos szervezetszintű gyulladás, amit a glutén és a tejtermékek fogyasztása okoz, ami állandó betegeskedéssel jár. Vagy az is a gyermekkor kötelező velejárója, hogy a gyermek folyton beteg? Tudom, hogy így gondolja mindeni, mert a médiából és az orvosokon keresztül a gyógyszergyártó mágnásoktól ez az információ ömlik már évtizedek óta. Állítólag vannak bizonyos betegségek, amit meg kell kapnia… (Na, nee!) Szerintem nem kell így lennie! Nem kötelező betegnek lenni. És a hozzátáplálással kezdődik minden! Hogy a gyermeked bélrendszerébe milyen baktériumokat, milyen sorrendben engedsz megtelepedni, mert a baktériumflóra határozza meg az immunrendszer működésének 70%-át, ami egész életében meghatározó lesz!

Tudom, hogy régen nem csináltak ekkora ügyet a hozzátáplálásból, de a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy érdemes jobban megfontolni, hogy miket viszünk a szervezetünkbe. Az etetést én is egyszerűsíteni fogom, nem bonyolítani, csak a gondolkodást nem hagyom ki. Egyébként sok szülő, aki paleo szemlélet szerint eteti a gyermekeit, beszámol arról, hogy nem betegednek meg, mindig ők maradnak csak talpon az oviban. Az ésszel étkezés pont erről szól, hogy gondoljuk meg, mi mit eszünk és mit tanítunk a gyermekünknek a táplálkozásról és az életről. Ez nem egy szükséges rossz (mint a glutén), és nem is az élvezetről szól, hanem arról, hogy tápláljuk a testünket, és a működéséhez biztosítjuk az üzemanyagot! Persze a gyermeknek ez most még csak a felfedezésről szól, ezért nem fogok beleerőszakolni semmit, amit nem akar, vagy amit nem gondolok alkalmasnak. Ilyen például a burgonya is, de erről majd a folytatásban…



Ha szeretnéd megosztani a véleményed, itt megteheted: